+36 30 383 1600 kinga@kolorfool.hu

Műanyagmentes Július: egy kezdő botladozásai

Szerző: | Júl 8, 2019 | 0 hozzászólás

Nem idén kezdődött és nem is júliusban, amikor végre elhittem, magam is tehetek azért, hogy egy tisztább bolygón nőhessenek fel a gyerekeim. Bár most műanyagmentes Július van, én nem csak az egyszer használatos műanyagok használatának csökkentésére törekszem, ez a kezdeményezés engem arra motivál, hogy amiben csak lehet még tudatosabb és környezetbarátabb megoldást keressek, és vezessek be a mindennapjainkba. 

Rengeteg példaértékű ember történetét ismerem, akiknek környezettudatos hozzáállása inspiráló számomra, de bevallom engem nagyon frusztrált hogy én soha nem leszek képes olyan „tökéletes lenni”, mint ők. 

Aztán azon kaptam magam hogy kezd a gondolkodásom átalakulni aminek visszatekintve nagyon örülök. Sokáig azt gondoltam mindez kevés és semmit nem számít a törekvésem. Hiszen hiába hordok magammal újrahasznosított vagy vászon táskát a bevásárláshoz ha alkalmanként elfelejtettem magammal vinni és kénytelen vagyok megint szatyrot vásárolni. Hiába gyűjtöm szelektíven a szemetet ha azzal elszállítás előtt két héttel már megtelik a szelektív szemetesünk. Hiába adom el illetve csereberélem a használt ruhákat és hiába hordja több gyerek is családunkban és baráti körömben ugyanazt a ruhát, ha mégis sok új terméket hozok be a háztartásunkba. Azt gondoltam hogy ezt vagy százszázalékosan, vagy sehogy. És biztos vagyok benne hogy sokan járnak az én cipőmben de be kell látni: minden apró lépés és minden törekvés közelebb visz minket egy tudatosabb életvitelhez, szokásaink pedig hosszabb idő alatt alakulnak ki. Ma már rengeteg ilyen jó szokás alakult ki nálunk is, ez három kisgyerek számára is a példa, de van hogy én tanulok tőlük,  pèldául amikor megfeledkezem magamról és nyitva felejtem a csapot fogmosás közben, akkor van, hogy a kislányom szól rám. Boldogan tapasztalom hogy az óvodákban ma már az oktatás része hogy a gyerekeket környezettudatos gondolkodásra neveljèk, hiszen ha éppen nincs is meg az otthonról hozott példa az is elképzelhető, hogy a gyerek fogja nevelni szüleit.

Most akkor jöjjön az én listám, mik azok amikben ma már környezettudatos megoldásra váltottunk és azt is elmondom mik azok amikben még van hova fejlődni, remélem ezzel inspirálni tudlak benneteket és magamat is motiválni a lista láttán.

Az első ilyen váltás már úgy négy éve történt, amikor lecseréltem minden eldobható intimhigiéniás terméket, például mosható tisztasági betéteket vettem egy hazai készítőtől.

Mondanom sem kell, hogy ha bevásárolni megyünk, mindig viszünk saját táskát, szatyrokat, amiket évek óta használunk, de a péksüteményeket, illetve a zöldségeket sokáig továbbra is a bolti szatyrokba szedtem…ezek később pelenkaszemetesként funkcionáltak. Ha már a pelenkáról beszélünk…évekig vívódtam és jobb később, mint soha, de pont most, idén júliusban léptem: kisfiam már mosható pelenkát hord. Kiszámoltam, hogy alsó hangon is kb 2000 db eldobható pelenkára lenne szüksége mostantól addig, hogy szobatiszta lesz. És bár kezdhettem volna ezzel, amikor anya lettem, most próbálom pozitívan nézni, már mi sem termelünk több szemetet, ami a pelenkákat illeti.

A zöldséges, péksütis szatyrokat is kiváltottuk egy ideje, bár bevallom, nem mindig sikerül, de nagyon igyekszem. Megismertem egy magyar anyukát aki nem létező szabadidejében különböző színű és méretű pillekönnyű újrahasználható szatyrokat készít, tőle vettem a Diaszatyikat, amik nem mellesleg színtípusom színeiben pompáznak. (Mindenkinek van szín persze a választékában) Azóta abban jönnek haza a kiflik, és a krumpli vagy a paradicsom is:) A kert végében azért van egy pár tő paradicsomom is, gyümölcsfáinkról helyben érkezik a sok friss gyümölcs, és a szüleim is ellátnak a saját termésükkel, májustól szeptemberig eper, cseresznye, meggy, ribizli, paradicsom, padlizsán, málna és még sorolhatnám miminden érkezik, naná, hogy csomagolásmentesen. Csinálok belőle házi jégkrémet, fagyit, lekvárt, és ezek is saját újrahasználható üvegeinkbe, dobozainkba kerülnek fogyasztásig.

Karácsonyra a Jézuska hozott nekünk szóda készítőt, szerencsére a házunkban be van kötve egy vízszűrő, amitől a víz pont megfelelő minőségű, ez heti 8-10 PET palackkal kevesebbet jelent minimum, és a szelektív szemetes egyre lassabban telik meg. A gyerekeknek van 1-1 kulacsa, ebben viszünk inni ha megyünk valahova. És egyre többször autó helyett két keréken száguldozunk, ha olyan a távolság, amit Léna (4 lesz szeptemberben) is bír, akkor kocsi helyett biciklivel megyünk sokfele, persze ehhez kellett az is, hogy Brúnó is elég nagy legyen ahhoz, hogy biciklin szállítsam.

Gardróbom ma már elég tudatos… igen, hajlamos voltam a túlfogyasztásra, nem tagadom, volt nem egy olyan ruha amit csak ide-oda tologattam a szekrényemben. De megvettem mert olyan jó vételnek tűnt… most már évek óta kihagyom a leárazások rohamát, amikor az emberek mindent gondolkodás nélkül visznek a kasszához, és alapból csak olyan dolgokat veszek meg amik színtípusomnak megfelelnek, jól kombinálhatóak meglevő ruháimmal, nem vagyok én a királynő, aki egy ruhát csak egyszer vehet fel! És Te sem attól leszel a parti királynője, ha mindig új ruhákban ragyogsz:)

Ha kicsit frissíteni szeretnék megjelenésemen, akkor kiegészítőkkel variálok, több gyönyörű-hazai tervező àltal készített – fülbevalóm, táskám, karkötőm és láncom is van. Instagramon néhányat már meg is mutattam ezek közül, érdemes követni oldalamat inspirációnak.

Mennyiség helyett a minőséget részesítem előnyben. És mi történik a korábbi “mellényúlásaimmal”? Van, amit eladok, van amit elajándékozok, és most készítettem össze egy csomagot, amivel megyek a Swappis Ruhaforgóba, ahol használt ruha leadásra és vásárlásra van lehetőség.

Svédországban egyik kedvenc nyári időtöltésem a “loppis” -okon való kincsvadászat volt. A loppis tulajdonképpen egy garázsvásárhoz hasonlítható esemény, történhet szervezett módon jótékony célra felajánlva a bevételt, vagy privát, használt holmik, bútorok, ruhàk eladása. A “szemeted” másnak egy kincs. Kb 10 éve vettem egy ilyen alkalommal kedvenc vizes és pezsgőspoharainkat, amik a hosszú utat is túléltèk. Itthon is jó lenne több ilyet látni, nyáron azért egyre népszerűbbek a garázsvásárok, és úttörő koncepció amit a fentebb említett Swappis képvisel, én is beszámolok az ottani tapasztalatomról hamarosan.

Hogyan segíthet a színtanácsadás, és miért beszélek én ennyit a tudatosságról? Ha ismered a színeidet és a számodra előnyös fazonokat, kritikus szemmel fogod nézni a kínálatot, és garantàltan nem veszel meg több fölösleges ruhadarabot. Tapasztalni fogod, hogy ha mindent betartassz, amit a tanácsadáson átbeszéltünk, kevesebb lesz a csábítás. Ezzel nem csak pénzt takaríthatsz meg, de a meg nem valósult vásárlásokkal demonstrálhatsz a túlkínálat és túlfogyasztás ellen is.

Én nem szeretnék vizet prédikálni, nem állítom, hogy csak használt dolgokat lenne szabad megvásárolni, de nyitottnak kell lenni erre is, és arra is, hogy megválogassuk, milyen gyártótól vásárolunk. Mérlegelendő milyen anyagokat használnak fel és milyen folyamatokon megy keresztül egy ruhadarab mire eljut hozzánk.

Hát nagyjából itt tartok most. Rajta vagyok, hogy egyre kevesebbet “hibázzak”. Tudom, hogy nagyon nagy a baj, és azt is, hogy csak mi tehetünk ellene. Én nem csak júliusban fogok figyelni, és nem csak a műanyagra. Nem vagyok tökéletes, nem is leszek, de annyit elárulok, hogy a szemetesünk már félig sem telik meg egy hét alatt három gyerek és két felnőtt alkotta háztartásunkban illetve a szelektív szemetes sincs végre csordultig préselve műanyaggal, tehát nagyon jó az út, amin járunk, és ez számomra egy fenntartható, működő rendszernek tűnik, amit folyamatosan fejleszteni fogok.

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő × négy =

Adatkezelési tájékoztató

ÁSZF